PALACK AZ ÓCEÁNON - PSZEUDÓ ZEN TÖRTÉNET

Pszeudó zen történet - a Mag

A Mester és Titok Tóni, egy gyümölcsös kert mellett haladt el. A kertben, a gazda metszett egy öreg fát.

    - Látod, ilyen a vallási reformátor, mint ez a gazda, aki metszi az öreg fát. Az igazi próféta, az igazi reformátor, új magot vet, ami később nagy fává terebélyesedik, és ahol majd az ég madarai raknak fészket.




Pszeudó zen történet - a Tisztulás

A Mester és Titok Tóni a folyóparton üldögéltek. A Mester nagyon kedvelte a folyókat, patakokat, a forrásokat. A Mester időközönként, közvetlenül a folyó partjára ült, máskor meg nem. Tóni nem értette ennek logikáját. Látta a Mester, hogy Tóni izeg mozog, szeretne valamit kérdezni, de mégsem meri. A Mester csak hallgatott, hogy novelje a feszültséget. Végül megszólalt a Mester.

     - Van egy fajta tisztulás, amit kevesen ismernek. A folyónak van egy szele, amit kevesen érzékelnek. Ha érzékeled a folyó szelét, és átadod magad neki, akkor az átjár és megtisztít. Aki képes így megtisztulni, az érzékeli a Nagy Mindenség szelét is, amely úgyan úgy átjár és megtisztít, de mégjobban.





Pszeudó zen történet - a Gondolkodásról

Titok Toni arrol panaszkodott a Mesternek, hogy tul sokat gondolkodik, es ezt a Szent Komyvek tiltjak.

- Nem az a baj, - valaszolta a Mester -, hogy gondolkodol, hanem az, hogy gondolataidat nem hagyod elenyeszni, mint ahogy elenyesznek, a lehullo falevelek az erdoben.





Pszeudó zen történet - az Elégedettségről

Egy délután, a házikójuk előtt üldögélve, Titok Tóni megkérdezte a Mestert.

    - Mester, te elégedett vagy-e?

    - Igen, mert létezem. De leginkább hajnalban, a pirkadatkor vagyok elégedet, itt a házikó előtt üldögélve, mert ilyenkor egyformán van a fényből és a sötétségből is, a kettő együtt áll.






Pszeudó zen történet - a Gondolatok és a Falevelek

A Mester és Titok Tóni, az erdőben egy nagy kidőlt fatörzsön ültek. Tóni el volt ragadtatva a Mester gondolataitól. Meg is jegyezte:

     - Te Mester, nem tudok nem egyetérteni a gondolataiddal.

     - Nem jó ha egyetértessz a gondolataimmal, mert nem a tartalmuk a lényeg, hanem a csend ami mögöttük van. Ne a gondolataimhoz ragaszkodj, hanem a csendhez, amit a gondolatok kiváltanak benned. A gondolataim is olyanok legyenek benned, mint itt az erdőben a rothadó lapik, amiket már nem is látsz, csak az illatukat érzed.





Pszeudó zen történet - a Gyermekláncfűről

A Mester szerette a sportot. Tónival egy kézilabdamérkőzést néztek. A Mester nagy érdeklődéssel nézte az izgalmas meccset. De Tóni egyszer csak azt vete észre, hogy a Mester nem a mérkőzést nézi, hanem az aszfalt pálya szélén, az aszfaltot áttörő, gyermekláncfűveket.

  - Mi van Mester, a gyermekláncfűvek érdekesebbek lettek, mint a mérkőzés?

   - Eltaláltad Tóni, sokkal érdekesebbek. Ez a gyenge növény áttöri a civilizáció kemény aszfaltját. De az emberi lélek képtelen áttörni, a halott kultúra, az előítéletek kemény búrkát. Valahogy így kéne, az ember Belső Énjének is áttörnie, a Külső Én kemény búrkát. Igen de oda élő ének kellenének, mint ez a kis növény.





Pszeudó zen történet - a gyergyóditrói Malomról

A Mester és Titok Tóni, az egyik székelyföldi községen, Gyergyóditrón bandukoltak keresztül. A Mester meglátott, a Tölgyes fele vezető úton, egy romos vízimalmot, melynek kereke már nem volt sehol, lehet valamelyik áradás elvitte. Hosszasan áldogált és bámulta.

            - Ezzel se őrölnek már többet. - gondolkodott Tóni hangosan.

        - Tóni Te, e malom vízkerekének a sorsa az volt, hogy egyszer fenn, egyszer lenn, és végül sehol. Ilyen az emberi élet is. De vannak, az emberek között, igaz nagyon kevesen, akik a fenntet és a lenntet, a seholnem-levésben egyesítik, még itt az életükben.





Pszeudó zen történet - az Asztrológiáról

Titok Tóni, mindig valami titkos csodálattal nézte, ahogy a Mester elmerült, az éjszakai csillagos égbólt szemléletében. Nem volt valami jó véleménnyel az asztrológiáról. Kívülről kapott, közvetet segítségnek tartotta.

   - Te Mester, milyen csodálatosan ragyognak a csillagok, - mondta Tóni, hogy valahogy szórabírja a Mestert.

     - A magyarázat nem a csillagokban van, - mondta a Mester - hanem benned. Nem a csillagokból érted meg önmagad, hanem önmagadból a csillagokat, főleg, ha azok a szívedben is ragyognak, és nem csak az égen.





Pszeudó zen történet - a Vacsoráról

- Mester, mit készítsek vacsorára?

    - Amit eddig is készítettél.





Pszeudó zen történet - a Halfogásról

A Mester a folyó partján gugolt, Tóni hátrább töle üldögélt. Tóni azt hitte, hogy a Mester kézzel  halászik. Hiába várta Tóni, hogy a Mester halat fogjon. A Mester sejtette, hogy Tóni halászásra gyanakszik.

    - Tévedsz Tóni ha azt hiszed, hogy halászok. Az elmém a kezembe szállt azért kapkodok ilyen idétlenül. Meg akarom markolni a vizet.
   Közben egy rák szörnyen megcsípte ollójával a Mester ujját, aki üvölteni kezdett. Így múlt el a rángás, és a folyó folyt tovább.