Pszeudó zen történet – A Folyó honnan tudja, hogy hol a medre

A Mester és Titok Tóni arról beszélgettek, hogy ha több lelki út van, akkor melyik lehet az igaz. A Mester megint a folyóval példázódott.

- Honnan tudja a Folyó, hogy melyik a medre? Onan, hogy elengedi önmagát. De a vizeknek ez nem gond, mert végül minden medret végig járnak.

Pszeudó zen történet – A Folyó hogyan talál útat a tengerbe

   A Mester és Titok Tóni a lelki útakról beszéltek a nyári alkonyatban a folyó partján. Tóni mind azt erősítette, hogy csak kell egy út a lelki életben, mit követni kell, hogy az ember célba találjon. Erre a Mester csak annyit mondott.

   - Hogyan találja meg a folyó az útat a tengerhez? Úgy, hogy elengedi önmagát.

Pszeudó zen történet – A Turul

   A Mester és Titok Tóni az egyik magyarországi nagyvárosban lődörögtek. A park fáinak árnyékában védték magukat a naptól. Tóni javasolta, hogy keressenek egy padot, mert ő elfáradt. Rövid keresés után találtak is. A padon egy ottfelejtett újság volt. Tóni rögtön a kezébe vette. A Mestert nem érdekelte az újság. A címlapon a turul-szobor űgy szerepelt fő helyen. Nagyon érdekelte ez Tónit. A cikk elolvasása után, a témát bedobta  a Mesternek. Néhány mondattal, a Mester elmondta véleményát az űgy kapcsán.

    - A Turul, ha nem élő kép, a nemzet lelkében, akkor álprobléma az egész Turul űgy. De!!! A szobor lehet a belső lelki turul ébresztője. A magyarságnak épp az a baja, hogy a nemzet lekéből, a turul, még nem tudott felszállni  a magasba.

Pszeudó zen történet – Helyezd magad a Szelek szárnyára

    A Mester és Titok Tóni, egy folyószabályozási műveletet nézett. Nem álta meg  a Mester, hogy ehez is ne fűzzün egy bölcs gondolatott.

     - A Folyó életébe be lehet avatkozni mesterségesen, de a szelekébe nem lehet. Épp ezért helyezd magad  a szelek szárnyára.

Pszeudó zen történet – A Szelek és vallások

A Mester és Titok Tóni a Mező-havas tetején üldögéltek. Csendesen fujdogált a szél. A Mester nagyon szerette, a Szeleket, főleg a hegycsúcsokon, mert azt állította, hogy a hegycsúcsokon egyesül a legkönnyebben, a Szelekkel a Lélek. De most Tóninak mondott mást is.

- Tóni, inkább figyeld a Szeleket és ne vallásokat, mert a Szelek természete, és az emberi lélek természete azonos és így könnyen egyesülnek. Ha az emberi Lélek egyeszült a Szelekkel, akkor a Mindenséggel egyesült, a Láthatatlan Mindenséggel leginkább.

Pszeudó zen történet – A Halacska és a tó vize

A Mester és Titok Tóni egy tó partján üldögéltek. A tó vize tiszta, átlátszó volt. Egy halacska úszott a part fele. Tisztes távolba megállt, nézte Tóniékat. A Mester és Tóni is nézték a halat. Ez így tartott egy rövid ideig. A hal megunta a szemezést és vissza úszott. Mivel már este fele volt, Tóni várta az est bölcsességét a Mestertől. Nem is késett soká.

• Te tóni látod a halnak nem kérdés az ő vízben léte, csak a pusztán intellektusban élő embernek kérdés önmaga Végtelenben léte

Pszeudó zen történet – A Törvény Kőtáblái

A Mester és Titok Tóni egy nagyon régi temetőben bandukolgattak és nézegették a sírköveket, melyek mind el voltak dölve valamerre. Tóni megprobálta megfejteni a bevéséseket, a neveket a dátumokat, de nem tudta annyira kikoptatta az idő.

   - A törvény kőtábláinak is, az ami beléjük van vésve, annak is ez lesz a sorsa. Az idő eljár minden fölött, ami egyszer kézzel fogható.

   - De mi van ebben olyan érdekes. - jegyezte meg Tóni.

  - Semmi! - mondta a mester egy kurta szóval, mintha azért spórolná a szavakat, mert úgy is múlandóak.

Pszeudó zen történet – A Választott Népről

A Mester és Titok Tóni, a pusztában egy nagy csere fa alatt üldögéltek. Tóni az Ószövetséget forgatta, amit a Mester a legkevésbé kedvelt, kivéve a Prédikátor könyvét, melyet a világ legnagyszerűbb könyvének tartott. Tóni a zsidóság kiválasztottságán volt fennakadva, nem értette, hogy egy nép miképpen állíthatja, hogy neki kizárólagok, exkluszív viszonya van Istennel. A Mesternek nem tetszett a téma és gondolta, hogy egy rövid magyarázattal, helyére teszi a dolgokat Tóni fejében.

- A Láthatatlanban nincsenek közvetítők. A kiválasztottság, az lehatároltság, közvetettség, tehát ellentétben van a Láthatatlan alaptermészetével. És nincs olyan választott nép, mely bármilyen nagy lesz, ne lenne múlandó. A kiválasztottságban van egy jó adag múlandóhoz  való ragaszkodás. Úgy látszik  a zsidók értették meg a legkevésbé a Prédikátor könyvét. Vagy leginkább az látszik, hogy a Prédikátor könyve nem  a zsidó lélek szülötte?

Pszeudó zen történet – Jógázó a Duna partján

A Mester és Titok Tóni a Duna partján bandukoltak. Egy néhány kilóméter után, egy jógázóba botlottak. A Mester ezt nagyon furcsálta, és meg is jegyezte.

  - A folyó parton fölösleges jógázni, mikor a folyó minden technika nélkül elvégzi a magáét, egyesít önmagaddal.

Pszeudó zen történet – A Folyó nincs ráutalva, hogy Mesterek mútassanak útat neki

    A Mester és Titok Tóni, egy nagy fűzfa ágai közül közül bámulták  a folyót. Hosszú idő után a Mester szólalt meg.

     - A folyót nem irányítják Mesterek és mégis tudja merre van az óceán. Miért? Mert önön természetére hagyatkozik. De miért nem teszi ezt az ember is? Miért kell neki tan, meditáció, vallás, amikor ő is, az ember is képes lenne, önön természetére hagyatkozva a Végtelenbe jutni.

Nagy Attila (Puli)