Pszeudó zen történet - a Gondolatok lecsendesítése
A Mester és Titok Tóni, a mezőben üldögéltek, egy nagy cserefa alatt. Bámulták a távoli hegyeket, a madarak röptétt, a közelben kanyargó folyót. Tóninak nagyon tetszett ez a csendesség. Egy idő után megszólalt a Mester.
- Látod Tóni, a természetben, a természet néhány nagy képe által lehet, minden erőfeszítés nélkül, lecsendesíteni a gondolatokat, az által csak, hogy a természetben vagy.
Pszeudó zen történet - az Elengedés
A Mester és Titok Tóni, a fa alatt üldögéltek. Tóni, a csíkszeredai asztrológusról mesélt a Mesternek, Kozma Szilárdról. Kozma Szilárd csíkszeredai asztrológusról, Tóni azt hallotta, hogy röhelyesen téves horoszkópot készített, a kolozsvári író kritikusnak, Szőcs Istvánnak. Csak a nemét és a korát tévesztette el Pista bácsinak. A hatvanon túl lévő Pista bácsinak, azt hozta ki, hogy fájdalmas mensruációi vannak.
- Tudod Tóni, hogy az találja meg önmagát, aki elenged mindent, de leginkább a csillagokat és ennél mégjobban az Istent is.
Pszeudó zen történet - a Vihar
A Mester és Titok Tóni, egy nagy vihart éltek át. Ahogy jött, úgy tova is ment.
- Látod Tóni, a természetben, maguktól elülnek a viharok. Az ember is, ha elmélye hárborgásait, az elme természetadta eredendő természetére hagyná, magától elülne az elme vihara. Ha hagyunk mindent, a saját eredendő természete szerin történni, akkor nincs szükség külső technikára. A természetben, a megoldás, erőfeszítés nélkül, közvetlenül adva van. Minden külső erőfeszítés mesterséges.
Pszeudó zen történet - a Madár röpte
A Mester és Titok Tóni, egy hegyoldalban sütették a hasukat a nappal. Közben a madrak röptében voltak elmerülve, leginkább a fecskékében. Egy idő után a Mester megszólalt.
- Ha elmerülsz, a madár röptében, elnyered a lélek szabadságát.
Pszeudó zen történet - a Mandala
A Mester és Titok Tóni, a Feketeűgy partján üldögéltek. Tavasz dereka volt. Csodálatosan zöldült minden, de a Fogarasi-havasok csúcsait még hó födte. Tóni mondta a Mesternek, hogy látott az egyik könyvesbólt kirakatában, egy nagyszerű könyvet a mandalakészítésről. Erre a Mester csak annyit mondott.
- Tóni, nem tudom minek kell neked mandala, amikor az élő képek itt vannak az orrod előtt. Itt van előtted a Feketeűgy és ha a távolba nézel ott vannak a Fogarasi-havasok hófödte csúcsai. Nézd őket és többet ér, mint Kelet összes mandalája.
Pszeudó zen történet - a tó Hullámai
A Mester és Titok Tóni, a tó patján üldögéltek. Bámulták, hogy a nyugati szél, hogyan ingerli hullámzásra a tavat. A Mester egyszer megszólalt.
- Tóni, ha sokáig bámulod, a tó hullámait, megismered a gondolataid természetét, a nélkül, hogy gondolkodnál.
Pszeudó zen történet - a Béka
A Mester és Titok Tóni, a kertben heverésztek a nagy körtefa alatt. A Mester hanyat volt feküve. Tóni, meg hasrafeküve olvasott egy anarchista könyvet. Egy idő után a Mester megszólalt.
- A béka, a kútban, hiába lázad a kút tulajdonosa ellen, ha úgy sem tud kijönni a kútból, vagy nem is akar, mert tetszik neki a lázadó szerep. Hiába lázad, az anarchista, ha nem lépik ki a hatalom által felépített világból. Vannak anarchisták, akiknek épp úgy szükségük van, a hatalom által felépített világra, mint a hatalomnak, mert a lázadás a lételemük. Lényegében nem is akarnak változást, mert akkor megszünne a lázadó identításuk, amiben köszönik szépen, nagyon jól érzik magukat. A hatalomnak és a lázadóknak, kölcsönösen szükségük van egymásra. A hatalomnak szüksége van a szerep-lázadókra, mert azok, őt, a hatalmat erősítik. Az igazi anarchista kivonul a pusztába.
Pszeudó zen történet - a Művészet
A Mester és Titok Tóni, egy forrás mellett üldögéltek. A Mester kérdezett.
- Te Tóni, mi az igazi művészet?
- Nem lenni és keményebb lenni a gyémántnál.
Pszeudó zen történet - az Unalom
A Mester és Titok Tóni épp vacsoráztak, amikor a falon lévő nagy tájkép, nagyot csattanva a földön lelesett. A vastag cserefa rámát, meg az üveget nem bírta a szeg. A gyönyörű nagy keret üresen tátongott. A tájkép, a falnak támaszkodva bámulta a keret ürességét, ahonnan kiesett.
- Na látod Tóni, itt van a Kép és az Üresség egy halomban.
Tóni, vacsora után nekifogott, hogy visszategye a képet a rámába. Üveg nélkül sehogy nem ment. Egy idő után, Tóni megunta a rámázást, és végül eldobta a rámát és a képet, együtt.
- Na látod Tóni, ez az eset, arra tanít téged, hogy a Kép és az Ürreség problémáját, az Unalom révén lehet meghaladni a legkönnyebben.
Pszeudó zen történet - nézd a természetet gyermeki szemekkel
A Mester és Titok Tóni, egy hegynek is beillő, magas dobtetőn üldögéltek, ahonnan messze el lehetett látni. Nézték a körben elterülő gyönyörű tájat. Már lehet, hogy egy órája is elmúlt, hogy a tájat bámulták, mit sem szólva egymáshoz. Egy idő után, a Mester, nem a tájat nézte, hanem azt, hogy Tóni mennyire belefeletkezett a táj bámulásába. Végül a Mester megszólalt.
- Nézd a természetet gyermeki szemekkel és a képek megujulnak benned és ez által a gondolkodásod is.
Pszeudó zen történet - a Mester és Titok Tóni beszélgetései XIV.
2008.04.23. 09:45 NAGY ATTILA KÖKÖS
Szólj hozzá!
Címkék: pszeudó zen történet
A bejegyzés trackback címe:
https://pszeudozentortenet.blog.hu/api/trackback/id/tr98438256
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.